9. fejezet

OFS - csillagok az égből

9. fejezet

Rossz ember voltam mindig is, az is maradok...!

( Jinhyung szemszögéből )

Mindenki azt gondolja.. én vagyok a banda jó fiúja.. nincsenek botrányaim, nem történnek velem kínos dolgok, folyton mosolygok és a népszerűséget eltekintve normális életem van.. hát aki így gondolja, az nem ismer.. én nem ilyen vagyok... egy rossz ember, aki mindent elront.. igen, ez vagyok én... - Lee Jin Hyung 

Senki se látja igazából, hogy mi van velem és Jinah-val.. azt persze mindenki tudja, hogy együtt vagyunk, de hogy igazából milyen a kapcsolatunk azt, csak mi ketten tudjuk.. meg még egy harmadik személy.. Régóta tudtam, hogy ez van, hogy ezt a kedves.. aranyos, szerethető, tökéletes lányt tönkre teszem, aki próbál tovább állni, de nem megy neki.. ragaszkodik hozzám (?) lehet.. De inkább kezdem az elején.. 

Egyik nap, mikor a próbáról mentünk haza az OFS-el..

- Na most nagyon jók voltunk skacok! Tuti nagy sikerünk lesz a koncerten.. - futott ki az utcára nevetve, Jongmin. Majd oldalra nézett. Csak úgy sugárzott belőle a boldogság, de pár pillanat múlva, a mosoly ráfagyott az arcára és helyette ott ül kerek arcán a meglepettség és egy aprócska düh is. 

Ekkor még nem tudtam mi történt...

- Mi az Jongmin? - léptem mellém (Jinhyung). Oldalra néztem és megpillantottam azt, amit soha se akartam látni. Annak a látványa, amit ott láttam, örökre bele vésődött az emlékezetembe, soha nem fogom tudni elfelejteni.

- JINAH! Mit csinálsz??? - kiáltott fel teljesen kiakadva Minhong.

Jinah rémülten felénk nézett. Elengedte az eddig ölelésébe tartott az egyik banda énekesét, Yoon Jae Wook-ot. 

- É-én.. - könnyek gyűltek, gyönyörű szép szemeiben. Teljesen el volt keseredve, szóhoz se jutott. Láttam rajta. Ismerem már ezt a reakcióját. - sa-sa-sajnálom.. - és ezzel a lendülettel, könnyeivel együtt elrohant onnan. Messze tőlünk.

Jongmin nagyon mérges lett. Elindult, feszülten Jaewookhoz. Taejoon, megfogta a kezét, visszarántotta. Minhong is lefogta Jongmint. Összevissza kapálózott.

Nagyon nyeltem, de nem tudtam magamat türtőztetni. Odamentem hozzá, megálltam előtte.

- Te rohadt szemét láda! Mit csináltál a barátnőmmel? - ordibáltam vele.Talán kicsit túlzásba vittem, de már késő ezen gondolkodni.

- Én semmit. Te mit tettél vele? Te barom! Gondolkozz már el! Teljesen tönkre tetted.. teljesen! És csak menekülni akart, de tőled nem tudott, teljesen magadhoz láncoltad.. képtelen volt megszökni, vagy bármit is tenni ez a dolog ellen! Én meg itt voltam. És hozzám jött, nekem öntötte ki mindig a lelkét az én vállaimon sírt, én tettem boldoggá, soha se te! Mindent elrontottál te idióta. Mindent! Nem ő hagyott el téged, hanem te lökted el magadtól, te kényszerítetted erre őt! Ő nem hibás semmiben se. Tőlem meg is verhetsz engem.. de szeretem őt. Jobban mint te! Én minden jót megtudok neki adni. Soha nem bántanám meg! Soha! Nem úgy mint te... tch.. - osztotta nekem az észt Jaewook. Eléggé ideges volt és el kell ismernem, de.... IGAZA volt. 

De hirtelen nagyon ideges lett és bevert nekem egy nagyot. Az arcomba kaptam, eléggé erőset ütött, mit ne mondjak. Nekem se kellett több. Fellöktem és ráugrottam elkezdtem ütni az arcát, de ő csak védekezett, alig érte pár ütésem. Taejoon és Yongjoon szedett le róla, alig bírtak lefogni, de még egyszer beletudtam rúgni ő meg még egy ütés lekevert nekem.. a mellkasomhoz.. a szívemnél, kaptam meg az utolsó ütést. 

Ömlött a vér a számból és az orromból. Pedig nem kaptam sok ütést, ő többet kapott, de neki is vérzett az egész arca, ez egy kicsit akkor vigasztalt.. most már csak sajnálom, hogy ezt tettem, de eluralkodott rajtam minden.

Jongmin se volt másképp, hirtelen odaugrott Jaewook-hoz és fejbe rúgta. Erősen és precízen rúgott. Taejoonék odarohantak hozzá, hogy lefogják. Jaewook az autójának repült. Ekkor jelent meg a bandájuk vezére, Choi Jun Hwa. Lefogta Jaewook-ot még mielőtt neki menne Jongmin-nek is. Csak fogta és kiabált. Ezek a részek teljesen kiestek nekem. Se hang, se kép. Talán az agresszió miatt, ami bennem volt ilyenkor...

Megfogtam magam és hazamentem. Belerúgtam egy kukába az utcán, ezt még látták a többiek is. Majd eszeveszettül elkezdtem rohanni haza. Rengeteg ember mentem neki. De nem is zavart ilyenkor.. csak rohantam minden bocsánat kérés nélkül, olyan érzés volt, mintha egyedül lennék a világban. Csak én és a harag meg egy aprócska bánat. Ennyi...

Mikor hazaértem. Üvöltöttem, teli torokból, addig ameddig bírták a hangszálaim. Felmentem az emeletre, bementem a fürdőszobába és ruhástul beálltam a zuhanyzóba és engedtem magamra a hideg vizet, hogy egy kicsit magamhoz térjek, de mit ne mondjak... nem sikerült. NEM! Csak rosszabb lett.. Előttem lebegtek közös emlékeink Jinah-val. Láttam magam előtt mindent.. mindent amit tettünk, amit mondtunk egymásnak.. amit éreztünk egymás iránt.. 

Kiléptem a zuhanyzó alól, és belevertem ököllel a tükörbe. Teljes erőből. Még a vizet se zártam el, csak folyt le a lefolyón, ugyan úgy, ahogy az életem lefolyt.. lepergett a mai napon. 

Kimentem a fürdőszobából, berontottam a szobámba.. felrúgtam a kis asztalom, a másik asztalról mindent lesöpörtem a kezemmel, a poharak és a lámpám szilánkosra tört, papírok repkedtek a szobámban, a dalaim voltak azok, amiket együtt írtunk. A saját kis tükrömnek dobtam a kis székemet, ezt a tükröt is sikeresen eltörtem. Odamentem a fényképeinkhez és széttéptem őket.

Észre se vettem, hogy közben ott állt az ajtóban Minghong és Yongjoon. Minhong oda akart jönni hozzám, hogy megnyugtasson, de Yongjoon lefogta. Félt, hogy még a végén Minit is megütöm, teljesen jogos volt ez a döntése.. lehet, hogy képes lettem volna rá. Rájuk néztem.. majd sírva a szobám közepén a földje rogytam és a fejemet fogtam.. és csak sírtam és sírtam. 

- Jinhyung! Gyere gyorsan! - ordított fel Taejoon. 

Nagyon zaklatottnak tűnt a hangja, így siettem hozzá. Telefon volt a kezében. A többiek falfehér arccal nézték a földet. Csönd volt. Túlságosan is.. megrémültem.

- M-mi az? Baj van? - érdeklődtem.

- Igen.. - sóhajtott Taejoon. - Most hívtak a kórházból.. Jinah..

- MI VAN VELE? MI TÖRTÉNT VELE? - vágtam félbe a mondani valóját. Mikor meghallottam a nevét, elborult az agyam. A sokk kerülgetett. Falfehér lett nekem is az arcom mint a többieké is. Csak néztem ki a fejemből...mikor...

- Elütötte egy.. - nagyot nyelt Yongjoon. - kamion.. és... 1%-ék esély van arra, hogy túl élje.. háromnegyed részben halott.. 

- M..mi? - nem hittem a fülemnek. Hogy történhetett ez? Miért nem figyelt jobban.. egyáltalán, hogy tudta elütni egy kamion.. Mit csinált?...

- Miután megleckéztettük Jaewook-ot.. ő addig ott figyelt minket, mint ahogy kiderült a sarokról nézte a jelenetet és megrémült.. elkezdett rohanni, ő se tudta merre.. szerintünk.. meg volt zavarodva és félt.. mert tudta, hogy rosszul cselekedett.. és arra ment Jaewook is és megrémült tőle.. vérzett a feje és ideges volt.. és balra fordult és arra kezdett elrohanni.. de nem figyelt, és nem vette észre, hogy az az úttest és kifutott.. pont mikor arra ment egy kamion. Könnyek miatt, gondolom nem sokat látott.. és a kamionos nem figyelt és elütötte Jinah-t... Utolsó kiáltása az volt, hogy... 'Jinhyung...' majd..

- NE FOLYTASD! - üvöltött egy nagyot Minhong és potyogtak a kicsi könnyei, majd a földre esett. - Ne folytasd kérlek.. - zokogott.

Ha eddig nem kaptam sokkot.. most biztosan azt kaptam. 

Mért vele történt ez és mért nem velem.. Nem halhat meg.. NEM!... Én voltam mindenbe a hibás és mért őt bünteti az Isten... ? Mért nem engem? Mért azt bántja aki a mindenem és szeretem, aki semmit sem tett, csak szenvedett és menekülni próbált? Olyan nagy gond ez, hogy ő még így is szeretett engem.. amilyen voltam vele.. senki se tudja, de néha nagyon agresszív vagyok és néha megütöttem Jinah-t elborult az agyam.. volt, hogy sárga földig leittam magam és úgy molesztáltam.. én bántottam őt és nem ő engem! Kérlek szépen Jó Istenem.. ne őt büntesd hanem engem.. élje túl kérlek.. és vedd el inkább az én életem...

Az ablakban ülök.... és nem merek elmenni a kórházba...félek.. nagyon félek!...
Kérlek.. éld túl... Jinah..

Vajon túl éli Jinah? Mi lesz Jinhyung és Jinah kapcsolatával? És mi lesz Jaewookkal? Miért tette ezt Jinah, mi az eredeti oka? És mért kavart mással?

Ki derül a következő fejezetből.

Maradjatok velünk. (:

                          To be continued